Első világháborús sapkajelvények, jelvények és patriotika

Kappenabzeichen

Kappenabzeichen

Mesterséges patinák

A hamisítók egyik praktikája

2018. december 11. - Ács István

Mesterséges patinák

A hamisítók egyik praktikája

 

rolling_mill.jpg 

A poszt ötletét egy érdekes tanulmány adta, amely teljes egészében megtekinthető a források résznél.

Mivel jómagam nem vagyok a téma szakértője, de gyűjtőként elemi szinten tisztában kell lennem a jelenség létezésével, ezért szeretnék megosztani pár információt a témában.

Saját jól felfogott érdekében szükséges magát felvértezni a gyűjtőnek bizonyos tudásanyaggal.

A poszt nem egy "gyorstalpaló" képzés hamisítóknak.... ;-)

 

 

Patina

Hát igen, megint a kémia.

Nem, én sem rajongtam érte az iskolában... Sőt... :-)

Még a fogalmakat is sok esetben rosszul használja az ember. Én is.

 

patina.jpg

Patina 

 

A patina a réz(II)-hidroxid és a réz(II)-karbonát keveréke.

A szó a latin nyelvből származik: patina jelentése tál, serpenyő, melyek az ókorban többnyire rézből készültek

Rézből, illetve rézötvözetből készült kupolákon, szobrokon (bronz) a szabad levegőn patina képződik. Ez a réztartalmon kívül a levegő szén-dioxid, oxigén és páratartalmának köszönhető.

A patina adja a jellegzetes színét például a Budavári Palota kupolájának vagy a New York-i Szabadságszobornak.

 

Érdekesség:

A 19. század végén készült New York-i Szabadság-szobor (mely talán legismertebb rézszobor) jellegzetes zöldes színét a természetes patinának köszönheti.

A kezdetben fakó rézszín szobor körülbelül 20-25 év alatt a mai színének megfelel zöldes árnyalatúvá változott.

Szakemberek annak idején (1905-1906) meg is vizsgálták és észrevették, hogy a szobor körvonalai és élei a spontán elektrokémiai korrózió eredményeképpen egy kissé
kisimultak.

Ezek a színbéli és morfológiai átalakulások nagy tetszést váltottak ki (ezért az eredeti tervüket, hogy az egész szobrot átfestik, elvetették, és csupán a belülről látogatható részt festették ki).

 

ny_szsz.jpg 

A reneszánsztól kezdve a mesterek fontosnak tartották, hogy szobruk már új állapotában is patinásán kerüljön a közönség elé.

közönség is, művészek is, a régibb századokban különös értéket tulajdonítottak mindennek, amit az idő, a régiség megszentelt. Ezt használják ki a mai napig a hamisítók.

 

A napjainkban legyártott új tárgyak, jelvények, kitüntetések öregítése, antikolása a hamisító számára értéknövelést jelent egy eladásnál, ezért élnek is különböző praktikákkal.

 

A különböző technikákat természetesen nem csak a "rossz szándék" miatt alkalmazzák.

 

A  tömegtermelésben sárgarézből, rézből és bronzból készülő ajándék- és dísztárgyak gyártása folyamán bevett lépés az adott tárgy mesterséges öregítése, de ez hozzátartozik a tárgyak jellegéhez, és csak a teljesen laikus szemlélőt tévesztheti meg néhány esetben.

A mesterséges patinázás nem egyszerű feladat, ezért főleg a nagyobb termelő egységeknél alkalmazzák, de házilag, vagy kisüzemi keretek között is elvégezhető.

 

 

Technikák

 

A patinázás többnyire vegyi kezeléssel érhető el, ám a házi kivitelezést nehezíti, hogy az ehhez szükséges vegyszerek némelyikéhez nem könnyű hozzájutni.

 

Van a patinázásnak egy sokkal könnyebben kivitelezhető változata, ez pedig a festett patinázás, amelyhez viszont könnyen beszerezhetők a szükséges anyagok.

 

Ezzel a technikával kezelt tárgyakkal futhat össze legtöbbször a gyűjtő.

 

 

Vegyszeres patinázás

 

A sárgaréz tárgyak barnításához két oldatot is szoktak alkalmazni:

Az első oldat: (1:24:6 arányban) 1 rész ecetsav, 24 rész szalmiáksót és 6 rész oxálsavat (sóskasav - méhészet) kevernek össze 400 résznyi vízzel, majd az oldattal kezelik a tárgy felületét.

A második oldat: 1000 rész vízhez kevernek 500 résznyi réz - szulfátot és 500 résznyi horgany - kloridot.

 

A tárgyak sárgászöld színének eléréséhez 500 résznyi (6 - 8 %-os) ecetet, 10 résznyi szalmiákot és 5 résznyi réz - oxidot tartalmazó oldatot használnak.

Bármelyik oldatot is használják, a színező folyadékot puha ecsettel, vagy kefével egyenletesen kenik fel a felületekre, és mindaddig erősen dörzsölik, amíg a felületek teljesen megszáradnak. Sötétbarna árnyalat csak a művelet többszöri megismétlésével érhető el.

 

Rézötvözetekből készült tárgyakon zöld patina eléréséhez az alábbi oldatot alkalmazzák:

10 rész ammónium-klorid, 30 rész kálium-tartarát és 40 rész konyhasó oldatát keverik ki.

A 260 rész vízben feloldott réz-nitrát is hasonló elszíneződést eredményez.

 

A sárgaréztárgyak felületét feketére változtatható az alábbi oldattal:

300 rész vízbe adagolt és elkevert 20 résznyi bázisos réz-hidrogén-karbonát oldatával, míg bronzbarnára változtatásához a 4 rész ammónium-klorid, 1 rész kálium-bioxalát és 400 rész 6-8%-os ecet oldata színezi el a tárgyakat.


Bronzból készült öntvényeken kék, illetve zöldes patina réteget képez:

10 résznyi ammónium-klorid, 20 rész konyhasó, 50 rész 3%-os hidrogén-peroxid és 240 rész víz oldata

Egy másik oldat, amely 300 rész vízből, 100 rész réz-nitrátból és 100 rész cink-kloridból áll, a bronz tárgyak felületén természetes patinát utánzó bevonatot ad.

 

E tinktúrák kipróbált régi receptek, ám hatásuk a fémötvözetek összetételétől is függ.

 

mesterseges_patinak.JPG

Vegyszeres eljárással készült mesterséges patinák. A színvariációk tárháza végtelen... 

 

 

Festett patinázás és öregítés

 

A technikák és a kivitelezés módozatai Angliából szivárogtak át a kontinensre.

A fémtiszta tárgy felületét először bekenik színtelen rézlakkal, hogy a további festékrétegek jól megtapadhassanak rajta.

A lakk teljes száradása után felviszik a szürke alapozó festéket (autós alapozó spray festék).

Amint az alapozás megszáradt, jól terülő, és megfelelően felhígított festékkel ecsetelik fel a patina színű festéket (a profibbak szórópisztollyal hordják fel az anyagot, nem marad ecsetnyom...).

A festett patina teljes száradása után finom acélgyapottal átdörzsölik az egész felületet, mégpedig úgy, hogy a kiemelkedő részekről és az élekről fokozatosan a fémig koptatják le a festéket.

A kopások akkor lesznek megtévesztően valóságosak, ha a festék alól előtűnő fémfelületek szabálytalan alakúak, mondhatni esetlegesek, és a természetes kopás látszatát keltik.

Végül lazúrossá hígított közép-, illetve sötét-barna művész olajfestékkel kenik be az elmattított patinaréteget, amivel a patinaszín antik hatását tehetjük valóságossá.

 

 

festett1.jpg

Lefestett, hamis Vitézi Rend jelvény...

 

festett2.jpg

...és egy másik, a lefestés koptatásának másik fokán... hamis gyártójellel

 

festett3.jpg

Látható ecsetnyomok és csiszolás.... ne legyen illúzióink..

 

festett4.jpg

Szintén öregített, hamis jelvények...

 

A lefestett darabokkal kapcsolatban csak egy gondolat....

Ha a birtoklási vágyat legyűrve LÁTUNK is, nem csak NÉZÜNK, több fájdalmas csalódástól kímélhetjük meg magunkat és a pénztárcánkat.

 

 

Források, OLVASS TOVÁBB:

Papp Gábor: Mesterséges patinák

Wikipédia

mke.hu

ezermester.hu

 

Képek: aukciós oldalak

süti beállítások módosítása